Szerencsére egyre nagyobb népszerűségnek örvendek a különböző SMR eszközök, főként a hengerek. Sokaknak azonban nem teljesen tiszta hogyan és miért is érdemes használni őket. Szeretnék eloszlatni pár tévhitet és további érveket hozni miért fontos minden edzés előtt és/vagy után SMR-ezni.

Mit jelent maga az SMR?

SMR annyit tesz: Self-Myofascial-Release, azaz „izompólya önmasszázs„. Ahhoz, hogy különösen megértsük a hatásmechanizmust érdemes tisztázni további fogalmakat is. Ehhez fontos ismernünk az izomzatunk felépítését.

Izmaink azon kívül, hogy izomrostokból állnak és ínakkal tapadnak a csontokon, körbe vannak véve egy fehéres színű, vékony kötőszövetes hártyával, amit fasciának hívunk. A fasciának nagyon sokáig nem tulajdonítottak szerepet a testünk felépítését illetően. Az utóbbi évek kutatásai viszont azt bizonyítják, hogy nagyobb jelentőséggel bír, mint korábban gondoltuk volna. Minden szervünket és izmunkat körbeveszi, ínakat-ízületeket és szalagokat hoz létre, valamint elválasztja a bőrt az alsóbb kötő- és izomszöveti rétegektől. Az izmokat alkotó rostokat, kötegeket és fasciát alkotó egységet hívjuk myofasciának, azaz izompólyának.  (Érdekesség: az izompólyák alkotta izmok láncban állnak, tehát egymással kapcsolódnak. Ezért fordulhat elő, hogy egy adott probléma/fájdalom kezelését nem lokálisan, hanem a lánc egyik távolabbi pontján kell megkezdeni.)

Az SMR eszközök használatának lényege a kötőszövet ingerlése, felületes lazítása. Használatukkal kompressziót gyakorlunk a myofasciára, egyfajta „önmasszázst” végzünk. SMR-ezés közben tehát nem az izmokra, hanem magára a myofasciára fejtünk ki hatást.

Hatásosságának okát elsősorban azonban mégsem közvetlen ebben kell keresni, mert a kutatások nem tudják egyértelműen alátámasztani a kötőszöveti lazítás eredményességét. Az SMR eszközöket használók általában a köznyelvben csak „csomónak” hívott triggerpontok oldása érdekében hengereznek/labdáznak. Logikus magyarázatnak tűnik, hogy maga a nyomás általi masszázs mechanikusan felszakítja a különböző letapadásokat, de a gyakorlati tapasztalatok és kutatások nem ezt mutatják:

„Egy 2009-es kutatásból kiderül, hogy a vastagabb fasciális szövetek (pl. iliotibialis szalag, talpi bőnye) mechanikai tulajdonságainak megváltoztatásához olyan erőkifejtésre van szükség, amely bizony jelentősen meghaladja az emberi teljesítőképességet. Mintegy 5000 N, azaz kb. 500 kg erőhatás szükséges mindössze 1 százaléknyi fasciális hossz- vagy denzitás (sűrűség) változás előidézéséhez.”
(Feövenyessy Medical Fitness Akadémia -” SMR a sport és mozgásszervi rehabilitációban” jegyzet)

Akkor mégis hogyan hat?

Az SMR – nem mindig feltétlenül lokálisan, de – képes oldani az izmokban fellépő feszültséget. Ennek az oka az idegrendszer érintettsége; a myofasciát érő mechanikai nyomás valamilyen úton módon aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, amely feladata a test nyugalmi állapotának visszaállítása, így csökken az izomtónus, ezzel együtt a fájdalom is. Az eszközöket alkalmazhatjuk az edzést követő nyújtás során, de alapos bemelegítés után a különböző letapadások és triggerpontok oldásaként is.

Miért fontos alkalmazni a bemelegítésnél?

A myofasciát alkotó folyadék (víz) hígabbá válik mechanikai inger, SMR-ezés esetében a kompresszió hatására. Csökkenő szöveti ellenállást eredményez; felmelegszenek a szövetek, ezáltal jobban érvényesül a sliding mechanizmus: az izompólyák könnyebben csúsznak el egymáson mozgás során, így szabadabb mozgást biztosít a szöveti rétegekben.  További jótékony mechanizmus az úgynevezett szivacs-hatás; kompresszió hatására a szövetek közti folyadék beáramlik a csökkent nyomás területére, felgyorsítja a vér- és nyirokkeringést az izmokban.

Melyik eszközt kell választani?

A hengerek nagyobb felületen képesek dolgozni, így amblok az izmokra teljes hosszukban képes nyomást gyakorolni (ehhez nyilván mozogni kell a hengeren). A hengerek különböző keménységgel és bordázattal rendelkeznek;

•  puhább sima szivacshengerek: első alkalommal hengerezőknek, idősebbeknek, gyerekeknek
•  puhább bordázott szivacshengerek: kezdőknek, idősebbeknek, gyerekeknek
•  keményebb, bordázott szivacshengerek: haladóknak
•  kemény, bordázott hungarocel vagy más egyéb- nem szivacshengerek: sportolók

Ha rendszeresen hengerezel, elvileg 3 hetente érdemes váltani a keményebb és/vagy bordázottabb hengerekre.

Ha egy adott triggerpontot szeretnénk fellazítani érdemes a hengerezés után triggerpont labdát is alkalmazni. A labdákból is különböző felületűek vannak, itt is érdemes a fokozatosság elvét használni.

Mikor nem szabad hengerezni?

Csontritkulás, gyulladás, trombózis, visszér, friss műtét, terhesség, súlyos gerincferdülés, törött csigolya esetén és fém implantátumok területén nem javasolt az SMR eszközök használata.

Hogyan kell hengerezni?

Az adott izmot teljesen el kell lazítani, a megfeszített izom hengerezésének nincs túl sok értelme. Folyamatos légzés mellett lassan guruljunk végig az izom teljes hosszán 6-8 alkalommal, minden irányból – tehát lehet forgatni az adott testrészt a hengeren. Ízületekre nem megyünk rá, hason nem alkalmazzuk, illetve nőknél a mell területén sem használjuk.

Triggerpont esetén keressük meg a labdával az adott pontot. Várjuk meg a melting hatást; az izomzat el fog lazulni és „beljebb engedi” a labdát. Ekkor kezdjünk apró mozgásokba az adott pont mentén.

FONTOS: a fájdalom a kezelés alatt teljesen normális, viszont ha kóros vagy az SMR-ezés után is fennáll, érdemes megkeresni egy manuálterapeutát.

Remélem hasznos összefoglalót hoztam nektek! 🙂
A cikk megírásában sokat segített a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia SMR- és a Weider Professional Fitness Trainer Rehabilitációs tréner képzése, melyeken részt vettem.